hellow minna-san! :3
ma is megjöttem. ráadásul egy új külsővel, amin tényleg nem fogok változtatni míg haza nem jöttem ajkáról! ezt hosszútávra terveztem :3  imádom ezt a két színt, a css-t, sőt a fejlécet is ^^  na az oldaltól eltérve, térjünk rám. ma lementem a krisztinek a pincébe, hogy megkeressem a diákhiteles papírját, de nem találom sehol... hnap újra próbálkozom. de ha nem találom meg, idegbajt kapok esküszöm!  na mindegy. ma bevásároltunk anyuval a pénteki utamra. a bal oldalon, a legalsó modulban találjátok a listámat, amit vinnem kell magammal... ez persze lehet hogy még bővül :3   remélem nem XD  kétlem, hogy beleférnék így is egy utazótáskába... X3  na ennyi köbö... hnap még jelizek, meg csüt is, péntektől már nem ^^"   chuu <33

ui.: már megint lusta vok kiemelgetni XD  ja és kazeshini mániámban beleszerettem az avatarba *w*   annyira kawaiiii ^^

hy minna <3
ma is megjöttem. ma reggel az én drága krisztim keltett telefonom.... mondtám már hogy imádom???   de most komolyan! nem bírtam visszaaludni!!! komolyan mondom... nos beültem a gép elé, olvasgattam mangákat (szigorúan doujin - abból is hentai! *ördögi vigyor*) aztán szerkesztgettem az oldalam, és bepótoltam az elmaradt bleach részeim... jut eszembe. mindjárt megyek a mamihoz bleach-t nézni :3   ja meg ma voltam póstán is, komolyan mondom, az a 3/4 óra várás....hm... na minden... halljátok. most megyek, mert még el kell készülődnöm!  mindenkinek yooéjt. chuu <3

halihóó drágaságaim <33
megjöttem, pár nap kimaradás után. valamennyire már jobban vagyok, de még nem teljesen. rémálmaim vannak brigivel kapcsolatban, és mindig arra ébredek fel, hogy sírok. anya szerint volt, amikor még sikítoztam is... mindegy. brigire visszatérve: miaz hogy te bocsájtottál volna meg? miért neked kellett volna? nem én támadtam rád, hanem te! neked volt mindenféle bajod velem! ennyit erröl... ami meg a reninek üzennék: pletykás vénasszony -.-   azt hittem, van valaki, akiben megbízhatok.... de tévedtem... ezek után nem megyek nyárimelóra, új telefonszámom és telefonom lesz, és lehet új messenger account is... utóbbi nem biztos, mert nehogymár miattuk ne legyen teljes életem....  aztán. szerdán elmentünk az én drága növérkémért szhelyre. annyira örültem hogy látom... percekig le se szálltam róla. csak öleltem... ö pedig visszaölelt. annyira szeretem!  aztán eljött hozzánk, és ötször megkellett vele néznem a perzsia hercegét X3   komolyan, már fújom kivülröl a szövegét XD   aztán még odaátot néztünk. imádom azt a sorozatot *w*    aztán szombaton délután hazament... tudom, hogy nem most látom utoljára, hiszen augusztus 15-én a Tokio Hotel Party-n, VIP-esként, újra láthatom öt. Söt. Láthatom Per Jacob-ot, Max Buskohl-t, és még a világ legjobb Bill imitátorát is. annyira várom!   aztán, még mindig nincs vége a listának... Julius 9ikén megyek ajkára, az én egyetlen dollymhoz. az én egyetlen igazán igaz bnömhöz <33 aztán lemegyünk a balcsira. jujj de yoo lesz ^^  rajzolunk, kutyázunk, strandolunk <33  már nagyon várom ^^   na most megyek, lényeget talán késöbb emelek ki, most lusta vok. balii~~

ui.: mien lett a dizi? ^^  kicsit perverz, de hát istenem XD

hellow.
azt kérditek hogy vagyok? rosszul. nagyon rosszul. a lelkiállapotom válságos. attól félek minden pillanatban, hogy valami olyar követek el, amit késöbb megbánnék... csak egy egyszerü mozdulat... kés, víz, gyógyszer, ugrás... millió megoldása van a problémámnak... hajnalban, összevesztem brigivel. súlyosan. nagyon rosszul érzem magam. elvesztettem a barátaim nagy részét (no name - mostmár). hamarosan krisztit is. és felteszem a kérdést: ki marad nekem? ki miatt lesz érdemes élnem? valaki válaszoljon már! könyörgöm... visszatérve a veszekedésre. hajnali kettökor befejezödött a beszélgetésünk, és elindultam aludni. fülembe tettem a fülhallgatót, és hallgattam a telefonom... csakis szomorú számokat. a zúzósakat ilyenkor nem tudom elviselni... egészen hajnali 4ig zenét hallgattam. végül álomba szenderültem... reggel kilenckor ébresztett apa, hogy ideje kelnem, mert megyünk meggyet szedni... persze az én válaszom nem volt, mivel nem volt kedvem élni, nem hogy kimászni az ágyból, és meggyet szedni... végülis anyám addig rágta a fülem, míg ki nem ment az álom a szememböl, és kénytelen voltam elmenni velük.... egész végig a kocsiban ültem, amíg anyáék meggyet szedtek. aztán bementünk boltba, és végül haza. végre megreggeliztem, de mit ne mondjak... egy fél szenya semmi. nem kívánom az ételt... utána elrohantam fogatmosni, majd irány fogdoki. nos. persze hogy szabadságon van.... na mindegy. hétfön újra megyek... aztán go nögyógyászhoz, megkukkolni mikor rendel. csütörtök... oké. akkor majd elmegyek krisztivel... aztán hazajöttünk, ettem meggyet, végül bevágtam magam a gép elé... beus négyre jön, utána go pláza (de semmi kedvem), hogy megbeszéljem a nyárimunkát valakivel... de én megmondom neki: nem megyek. nincs kedvem a biával egy légtérbe lenni, mert a brigi rögtön elmondja neki a vitánkat, és a torkomnak fog esni... na mindegy... most megyek, mert bleach-t kell néznem.... tegnap nem láttam, ráadásul az új rész is kijött... na baibai~

hy minna.
rég voltam. de most úgy érzem, írnom kell. elballagtam. igen. elballagtam. egyszerre több érzés is kavargott bennem. boldog voltam. ebben biztos vagyok. és érettnek éreztem magam. és talán szomorú is voltam. nem. ebben biztos vagyok. hisz tudom, hogy még egy ilyen osztályom, mint a 8.B nem lesz többé soha. sokat nevettünk, együtt sírtunk, és kiálltunk egymásért. hiányozni fogtok... aztán holnap megyek szombathelyre a barátnömért. talán most látom utoljára - de nagyon remélem, hogy nem! nála jobb, és szeretni való barátnöt el se tudnék képzelni annyira kedves, a türelmes végtelen, és ott segít, ahol tud. a szíve hatalmas. és ö az egyetlen barátom, aki ugyan annyi szörnyüségen ment keresztül mint én. elvesztette azt a lényt, akit feltételek nélkül szeretett, és ö viszont szerette öt. a családja rossz volt hozzá - de ö mégis szerette öket. és most. elmegy több mint 1000 km-re tölem egy évre. mit teszek majd nélküle? meghalok! ö az én lelki támaszom. és július 2ikától nem látom egy évig. túl kell élnem.... aztán jön fruzsi... istenem. anynira rossz nélküle... egy bizonyos szó, örökre elválasztott minket: ribanc. ez a szó közénk állt. a barátságon, akár egy ló, orra bukott. és talán soha nem fog lábra állni. üzenem neki, ha olvassa: köszönöm ezt az egy évet! te voltál az, aki megértett, elfogadott úgy ahogy vagyok. egyformák voltunk, mint két tojás: személyiség, és család ügyileg. mindketten ugyanolyan érzéseket éreztünk. felhívtuk egymást, ha hiányzott a másik. minden nap beszéltünk. olyanok voltunk, mint egy szerelmes pár. nem. nem vagyunk leszbikusok. csak kötelékek és feltételek nélkül szerettük egymást. de ennek vége... örökre...   hamár barátoknál járunk. a minap rájöttem valamire: mindenki csak kihasznál. én túl jó szívü vagyok, azonnal megbocsájtok mindenkinek. ha nem azonnal, akkor 1-2 nap után biztosan. tudjátok én egy olyan ember vagyok, mint egy gonosz szellem, aki lélekkel táplálkozik - én mások barátságával. barátok nélkül meghalnék. a kihasználásra visszatérve. mindenkinek csak addig vagyok yoo, míg meg kell nekik csinálni valamit (fuvarozás... stb.). ez ma bebizonyosodott. senki nem hív sehová, még ha nem is mennék... könyörgöm! a szándék akkor is jól esne! hogy vannak barátaim, akik törödnek velem! akikhez odabujhatok, sírhatok, és ölelhetem öket... ahogy angolul is ki van nekem írva msn-en: your pushers my soul (ti összetörtétek a lelkem). remélem, mindenki tudja, akiröl szó van. neveket nem mondok: nem akarok felesleges vitát.... és most derült ki az igaz barát. beus. az én egyetlen beusom. az optimista, a csupaszív lány. az unokatesóm. aki nélkül eltünnék a depresszióban. beus: köszönöm hogy vagy nekem!
na de most mára búcsúzom. még du. jöwök!  chu! <3